2010. április 18., vasárnap



Leírom, hogy csináltam a karkötőket - azok számára, akik még nem csináltak ilyet, de szeretnének: 

A kézfejemre, de inkább kicsit feljebb, az ujjaimra tekertem a gyapjút jó vastagon, de ott is igyekeztem szűkebbre venni, mivel már az első nedvesítés után meglátjátok, mennyire nyúlik az egész, megszűnik a gyapjúnak az a rugalmassága, ami szárazon megvan. Összefogtam   tehát szárazon, gyűrű alakúra, és megtűztem a nemezelőtűvel - mondjuk 4-5 szurkálással. Többel nem szabad, mert az összeszorítaná a gyapjút. 

Nagyon finoman elkezdtem meleg, szappanos vízzel simogatni, formázgatni  (vagyis a széleit behajtani). Pár perc múlva ráfektettem a szárazon előkészített, más színű gyapjúcsipedeteket (tényleg csak nagyon keveset), amiket finoman átnedvesítettem, áthúztam a szappanos vízen. Mindezt egy kis műanyag tálcán, amibe egy buborékfólia darabkát tettem.
A kis gyapjúcsipedetek persze nem nagyon akartak a helyükön maradni, ezért egy zsebkendő méretű puha függöny darabba hajtottam a karkötőt és így, ismét meleg, szappanos vízzel locsolgatva, körbe körbe simogatva, óvatosan tömörítettem. Ha túl soknak tűnt a szappan  vagy a víz, kinyomkodtam, és folytattam. Viszonylag gyorsan, kb. 5-10 perc múlva már volt olyan állapotban, hogy a hálót levéve lehetett folytatni.

Először buborékfólia darabkán, majd bátrabban egy bambusz tányéralátéten gyúrtam tovább, úgy hogy körbe forgattam a tenyerem alatt és sodortam, mint a buci nudlit. Közben kapta a forró (már nem szappanos) vizet és lehetett egyre nagyobb erőt kifejteni. Volt, amelyiknél kellett is, mert túl nagyra sikerült és "össze kellett menetni". A végén még a nyújtófát is bevetettem a végső tömörítéshez.

Utána öblítés, a második vízbe kicsi ecet hozzáadásával. Pohárra húztam pár órára, de ez nem is lett volna fontos. Van közöttük egész puha, amit biztos lehetett  volna még tömöríteni, (a piros-fekete) meg van közöttük olyan kemény, hogy csak na, meg van közöttük pont jó is.

Ezt a karkötő készítés technikát persze nem én találtam ki. Bulkay Julianna könyvecskéje volt az egyik kiinduló alap és egy YouTube videó a másik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése