A kertben a pavilon az xxx km/órás széllökésektől összedőlt valamikor az éjjel, amikor az áram is elment, a muskátlik lebucskáztak a lépcsőn, a mogyoróbokor és a fűzfa ágai-bogai az udvaron hemperegnek, és Lucát (boxerlány) alig lehetett rávenni, hogy legalább pisilni menjen ki. Egy ilyen májusi napon, a jó kis fűtött lakásban hát mi mással lehetne múlatni az időt, mint nemezeléssel?
Kicsiknek-nagyoknak szánt karperec kollekciót kreáltam, itt látható a délutáni termés.
Nagyon kedves és jó hangulatú a blogod. Érződik benne a szeretet a nemezelés iránt. Köszönöm ezt a pár kellemes percet, amit a blogod olvasásával töltöttem. A napokban én is karkötők készítésével voltam elfoglalva, valóban nehéz eltalálni az ideális méretet. Teljes mértékben osztom azon véleményedet, hogy a nemez vezet a nemezelés közben. Én így tanultam meg nemezelni és a véletlenekből mindig hatalmas felfedezések születtek.
VálaszTörlésPanka, köszönöm a soraidat. Általában mindenre nyitott vagyok, de arra, amit a nemeztől és a nemezről tanulhatok arra nagyon-nagyon.
VálaszTörlésÁgi