Ez a vicces nyaklánc úgy készült, hogy sokáig-sokáig hömpölygettem a golyócskákat, bevallom, nem egy változatos munka - aztán a sötétkék kígyót felszabdaltam eltérő méretű darabkákra és a végén még a tenyeremben átgyúrtam, hogy a vágás felület is megnemezelődjön kicsit. A fülbevaló is csak egyszerűen fel lett fűzve. A kettőt együtt viselni csak bátraknak ajánlanám.

Elégedetlen voltam a meglévő sárgámmal, ezért megfestettem egy három méteres gyapjú szalagot Sewo porfestékkel. Fövés közben a fazék egyik oldalához beöntöttem egy egész kevés türkizkék festéket. Az eredmény nekem nagyon tetsző sárga-világoszöld színátmenetes gyapjú lett, ami a nemezelés után nem annyira jött ki, viszont szép élénk, friss színt adott.

Először a kisebb tok készült el, utána a neszeszer. Most is négy rétegben raktam ki a nagyon finom szálú, 18 mikronos gyapjút, de a rétegek is lehelet vékonyak voltak. A zsugorodás nagyon nagy volt, a felére ment össze a kirakott minta. A neszeszer így 16x11, a kicsi tok pedig 6x12 cm lett. Pont jó méret az én Samsung tologatós telefonomhoz. A virágfejek alá tettem egy-egy kis átnedvesített gyapjú gombócot, ezért  kiemelkedik a nemez síkjából. 

Szárításnál az ilyen üreges formákat feltétlen ki kell tömni - hacsak nem akarunk palacsinta-lapos formát - nekem erre a célra többször használatos papírtörlő lapkáim vannak, amit a száradás után kilapítgatok és többször használok.

A neszeszer belsejébe is tettem egy kis mintát: csak levélkéket, mert a virágot oda már soknak találtam volna.

Bár az árvácskát még télen is látni a virágágyásokban, én most tavaszvárónak készítettem.

Leírása (sajnos erről nincs fotó): kör alakban tettem ki 4 rétegben a gyapjút. Az első átnedvesítés után kerültek rá az eltérő színek, ill. árnyalatok. Kicsit meghengergettem és amikor már kapaszkodtak a szálak, kialakítottam a szirmokat. Az igazi gyúrás, most már jó meleg vízzel, ezután következett. Szükség szerint még gyúrás közben is megvagdostam. Öblítés után a közepeket hátulról összehúztam és a szirmokat kicsit megigazgattam. Csodálatos, hogy a már kész nemez úgy marad, ahogy csak akarom!

Még egy kis halacska...
A hasa ennek is üreges, jól kitömve szárítottam. A készítése pont úgy történt, mint az elsőnél.

Elég sok szép színű maradék gyapjúm van, ezért nekiálltam halazni. 

A fenti képen az első kirakást lehet látni, még gyúrás előtt. Mire elkészül az egész, az élénk színek némiképp eltompulnak, mivel az alap gyapjú szálai átszövik egy kicsit a felületet is. Itt most nyers színű gyapjú volt az alap, amire fátyol vékonyságban kiraktam a különböző színeket, majd egy vékony szúnyogháló (lehetett volna függöny darab is) alatt finoman rásimítgattam az alapra. Utána pici tincseket húztam ki a színesekből és átnedvesítve felhelyeztem a mintának szánt motívumokat. 

De nem mondtam el még az elejét az egésznek: buborék fóliából kivágtam egy ovális formát és arra kezdtem kirakni a fehér gyapjút, mindkét oldalon, mivel üregesre akartam a halacskát. Hogy mindkét oldala egyforma legyen, lefotóztam az elkészült első oldalt (ez látható a fenti képen) és ez alapján sikerült a másik oldalt is ugyanúgy kirakni.

Folytatva akkor: a minta kirakása után a finom hengergetés következett, gyakori ellenőrzéssel, nem másztak-e el a gyapjútincsek. Amikor már alakult a dolog, nekiálltam az ollóval megszabdalni az uszonyokat és utána még gyúrni, gyúrni. Egy idő után kiszedtem a száján át a fóliát és simogattam még szappanos kézzel az orra fölött, meg az álla alatt, hogy szépen álljon az egész.

Öblítés után puha papírral tömködtem ki, hogy formára száradjon.

Már készülök a következőre :))